Vasárnap, 2017-11-19, 20:34:09
Üdvözöllek Vendég | Regisztráció | Belépés

Az én világom

Honlap-menü
Belépés
A fejezet kategóriái
Ami a mesék mögött van [3]
Felejtsd el amit hallottál! Ez az igazi sztori!
Eszeveszett történelem [7]
Mi történt valójában? Oknyomozás.
Gusztika [2]
Egy kiscica története
Macskatörténetek [9]
Egy kis kandúr és egy nyugdíjas öregúr barátsága.
Non omnis moriar [3]
Belvárosi történet
Sárkánynapló [20]
Egy csökkent értelmű sárkány naplója
Vegyesfelvágott [20]
Ami éppen eszembe jutott.
Cybermesék [2]
Mesék a bitek világából
Letöltés [16]
Letölthető irodalom
Viccek [3]
Csak a javából!
Keresés
Naptár
«  Június 2011  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
Mentett bejegyzések
Barátaink:
  • Magyarország dióhéjban
  • Unicita kedvencei
  • Gasztrokalóz
  • Csevegő.net
  • Csevegő.net fórum
  • A Süticsapat weboldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0

    Blog

    Főoldal » 2011 » Június » 25 » A kis kancsi
    01:34:55
    A kis kancsi
    Gusztika egy októberi napon született. Egyke lett, mert a testvére nem élte túl a születés procedúráját. Ő sem volt erős egészséges cicának nevezhető, de rácáfolt minden borúlátásra, az élniakarásával. Alig tenyérnyi kis szőrgombóc, csapzottan, nyafogva követelte az első vacsoráját. Teltek a napok, lassan a szeme is kinyílt. Akkor vettük észre, hogy valamiképpen nem úgy állnak a szemei, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Olyan tipikus csillagvizsgáló szemei voltak, mindkettő más irányba kémlelt. Ez nem nagyon zavarta abban, hogy felfedezze a világot maga körül. Bizonytalan, inkább kúszásnak nevezhető mozgása sokszor csalt mosolyt mindenki arcára.
    - Nézd már, hogy rázza azt a csepp seggét!!
    Gusztika meg csak csörtetett előre céltudatosan, bár ő sem nagyon tudta hová. Kisfiam, amikor csak tehette, felvette és vakarászta, simogatta, az meg csukott szemmel élvezte a kényeztetést. Azóta is ez a szokásos műsoruk.
    Amikor már ehetett szilárd ételt is, megmutatkozott az igazi énje. Követelőző nyafogással csüngött mindenkin, akitől csak kaját remélhetett. Ha valakinél kiszúrt bármilyen ételre emlékeztető tárgyat, azonnal ott termett és megpróbálta megszerezni. A többi cica kajája sosem volt biztonságban tőle.
    Legkedvesebb szokása mégsem az evés, hanem a többi macska módszeres hajkurászása. Hiába kapja számolatlanul a pofonokat, nem hajlandó leállni. Merev tekintet, fenékrázás -ahogy ez macskáéknál szokás - és lecsap. Aztán jön a vad hajkurászás, minek eredményeként a lakás egy része leginkább egy csernobili tájképre emlékeztet. Leginkább az anyját és a bátyját szokta így megtornáztatni. Mivel ők ennek nem nagyon örülnek, bizony előfordul, hogy a végeredmény egy hatalmas, jól irányzott maflás a kis gonosztevőnek. Persze karmok szigorúan eldugva, mert nem akarnak sebesíteni, csak figyelmeztetni.
    Egy szó mint száz, Gusztika kiapadhatatlan forrása a vidámságnak és ugyanakkor a bosszankodásnak is. Ha elkövet valamit, akkor fel szoktam venni és kérdőre vonom. Ilyenkor ártatlan pofát vág, de látszik rajta, hogy már egy következő "bűntényen" töri a kis kobakját.

    Kategória: Gusztika | Megtekintések száma: 385 | Hozzáadta:: hardapa | Címkék (kulcsszavak): ártatlan, vidámság, kancsi, cica, kaja, karmok, gonosztevő | Helyezés: 0.0/0
    Összes hozzászólás: 0
    avatar