Már megint ez a hülye Bert! Azt mondta, hogy menjünk le a faluba dilizni egyet. De nekem nincs kedvem mondtam és hogy inkább megyek sétálni. Te tudod mondta erre és elment. Nekem semmi kedvem az embereket felbőszíteni, mert sokan vannak. Ballagtam az erdőben és hüppögést hallottam. Közelebb mentem, hát egy kis nőstényember ült egy fa tövében. Az hüppögött. Mi a baj kédeztem és igyekeztem barátságos pofát vágni. A kisember felnézett a könnyein keresztül és felsikított. Iiiiiiii sárkány! Az vagyok mondtam és elmosolyodtam. Erre elájult. Na szép kis vircsaft. Én igyekszem udvariasnak és barátságosnak lenni, ez meg orvul elájul. Miféle népek ezek? Amikor magához tért, rám nézett és azt mondta, hogy remélem álmodok. Erre azt mondtam, hogy nem. Megint elájult. Úgy látszik, ez valami helyi sport lehet. Amikor újra feléledt leültem mellé. Te figyi én nem akarlak téged bántani. Csak érdekel, hogy miért sírsz. Mert eltévedtem felelte és csak egy kicsit reszketett, igaz a foga közben furcsa hangot adott. Merre laksz kérdeztem és nem mertem mosolyogni, nehogy megint elájuljon. Hát a faluban válaszolta. Majd én hazaviszlek. Nem mert megeszel mondta erre, de én felvilágosítottam, hogy ha meg akarnám enni, már megtettem volna. Ez igaz te sárkány és elmosolyodott. Nnna akkor induljunk mondtam és felálltam. Szép lassan bandukoltunk és én közben fagyöngyöt szedtem neki a magas fákról, amit szépen koszorúba rendezett. Az erdő széléhez érve megálltam és mondtam neki, hogy innen már hazatalál. Ő megkérdezte, hogy raboltam-e már királylányt. Ez miféle badarság? Hát a sárkányok királylány szoknak rabolni, de hogy mit csinálnak vele azt nem tudom. Aztán jön egy lovag és jól megöli a sárkányt és övé a királylány. Ezt hol hallottad ? Hát a mesékben.mondta és mosolygott. Nekem ez nem szokásom, ilyesmi csak a mesékben van. Akkor jó. Hajolj le kérte ő és amikor lehajoltam, cuppantott egyet a pofámra. Ez mi volt? Egy puszi válaszolt, mert te egy rendes sárkány vagy és dúdolgatva lement a faluba. Micsoda marhaság! Horrorral tömik a kölkök fejét! Amikor hazaértem Bert már otthon volt. Csupa kék és zöld folt volt rajta. Hát veled mi történt haver? Útközben találkoztam egy csapat lovaggal és nagyon harciasak voltak. Azt látom. Öcsém téged rendesen helyben hagytak! És már nem bírtam tovább és elemi erővel tört ki belőlem a röhögés. Most mit röhögsz te marha. Azt, hogy melyik jött a királylányért. Csak az egyik, vagy mind és akkor osztozkodni fognak. Mi? Semmi hagyjuk mondtam, de rendületlenül tovább röhögtem. Végre egy vidám nap. Később elmeséltem neki a kislányt és ő erősen elgondolkodott. Ha minden ember ilyen lenne, nem ölnének sárkányt és mi sem ölnénk embereket. Sajnos az emberek elrontják a gyerekeket a hülye meséikkel. Gonosz farkas, gonosz sárkány, stb... Áh aludjunk egyet.
