Reggel lementem a patakhoz, hogy igyak egy jót a hideg vízből. Egy hosszú korty után körülnéztem és egy fura alakot láttam meg, aki fürkészve nézegetett. Olyan fura ruci volt rajta, amilyet még sosem láttam. A cipője valami bevágott ruhadarabra hasonlított, akit hirtelen a lábára húzott. tarkabarka gatya volt rajta, valami bő felsőrész, amit megpróbált egy nádból, meg fapálcákból készült páncélba erőltetni, minimális sikerrel. A sisakja az volt aztán a frenetikus siker nálam! Az egy dolog, hogy volt egy alapja a sisaknak, na de amik arra voltak szerelve ... Mindenféle kütyük, meg bizgentyűkálltak ki belőle, minden irányban. Az eleje meg valami rettenetesen csúf, festett álarcot képezett. Gondolom ijesztő akart lenne vele. Az egész betetőzése képpen, a sisek egy csinos világsoskék selyemmasnival volt az állához kötözve. Volt nála egy rakás fegyver is. Három bicskája volt, egy nagy, egy kisebb és egy nagyon kicsi. A hátán meg egy fura, íjjszerű valami, de lehet, hogy részegen csinálták, mert valahogy olyan felemás volt. Amikor észrevette, hogy figyelem azt mondta, hogy okaerinaszai. Tessék? Okaerinaszai rjú szan! Hét emmeg miféle bikkfanyelv? Én van japán szamuláj! Nekem dolgom megvéd embelek gonosztól! Te van gonosz ész én téged megöl! Elnézészt kélek tőled rjúszan, de lehet, hogy fájni fog! Miféle máj? és miféle beleket akar megvédeni? Én is viszonoztam az udvariasságát. Bocsáss meg tarka, de roppant hibbant idegen. Mi a fenét akarsz tőlem? És mi a francnak beszélsz ilyen hülyén? Erre kifakadt. Miért, miért? Mert az összes iró, meg forgatókönyv író ilyennek ábrázolja a vígjátékokban a mulatságos japán mellékszereplőket! Bocs, de kiestem a szerepemből. Hol is tartottunk? Ott, hogy mi a fenét akarsz tőlem. Jaaa megvan, köszi. Én le akallak téged mészálolni te londa szálkány, melt kiíltod a népet! Ahha!! Kezdtem kapisgálni a tájszólását. Szóval te azt állítod, hogy én írtom itt a jónépet? Marhaság! Nagyon is jó viszonyban vagyunk velük. Még ajándékot is kaptam egy kislánytól! Tesszék? Ajándék? Kiszlány? Nem a kislány volt ajándék, hanem amit adott! Kaptam tőle egy sárkánybabát karácsonyra. Akkor ért Bert is a patakhoz. Kigúvadt szemmel meredt a japánra, majd minden átmenet nélkül elvágódott és vinnyogni kezdett a röhögéstől. Hát ez a madárijesztő meg ki? kérdezte, amikor elmúlt a rohama. Ez kérlek egy japán szarumáj. Az a dolga, hogy legyilkolásszon mindenféle gonoszokat. Ettem már resztelt májat, meg rántott májat is, de szarumájjal még nem volt dolgom. Biztos valami rágós izé lehet, ha már szarunak hívják. Szamuláj kélem, szamuláj. Heeee? és Bert újfent elvágódott a röhögéstől. A japán feje ekkor már rezgett kicsit. Nem kell röhögni rajta te kolhozjampec! Ő egy mulatságos japán mellékszereplő a történetbe, ezért kell így beszélnie. Jaaa, bocsika, ezt nem tudtam. A japán ekkor robbant. Elég volt!! Nem csinálom tovább! Mindenki rajtam röhög! Szarumáj, meg hibbant és egyebek! HALÓÓ! TESSÉK RENDESEN PÖSZÖGNI ÉS SELYPÍTENI, VAGY KIÍRLAK A TÖRTÉNETBŐL!! POFA BE BUNDZSIN! TELE VAN VELED A CSINCSINEM!! BAKA!! Ájjámá le japánsrác! Te az íróval veszekszel! Na és! Tele van a csincsinem - vagyis a tököm -, hogy mindenki rajtam röhög. Tudok én rendesen beszélni, sőt japánul is csak azért beszélek, mert ez a baka, vagyis bolond, kiszótárazza a szöveget a netről, mert így akar imponálni az olvasóknak. Ha kritikus lennék rég leszokott volna az írásról ez a gomi. Na tessék már megint szótáraz! Berttel egyre vidámabbak lettünk. Ezt a japán hapsi is észrevette. Egy darabig még morgott, de aztán elröhögte magát ő is. Később leültünk beszélgetni és eszegetni. Kaptunk tőle japán kaját, valami szusit, meg torimakit. Nagyon finom volt. Mi nyúlpörkölttel viszonoztuk és nagyon meg volt vele elégedve, mert hatalmasat böffentett utána. Megmutatta a fegyvereit is, mert Bertet nagyon érdekelte, Volt neki katanája, az volt a nagy bicska. Aztán volt a wakizashi, az volt a rövidebb és a tanto az meg a kicsi. Az íjja meg hatalmas volt, de mint mondtam, valami részeg fazon csinálta. A bicskák rettentő élesek voltak. 
Délután váltunk el tőle és hazafelé azon morfondíroztam, hogy mi a fene lehet az a japán ...