"Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van." (Müller Péter) "A nőnek olyan szeretetre van szüksége, amely nem mulandó. A nő – még a legérzékibb nő is – a lelkével szeret igazán, s nincs olyan párkapcsolati tanács és szexuális trükk, amely boldoggá tudna tenni egy olyan nőt, akit lelkileg nem szeretnek. Akármilyen érzéki bravúr, vagy megrendítő testi gyönyör – egy nőnek ez nem elég, mert az igazi gyönyörpontja nem bonctani helyen rejlik, nem is, ahogy mondani szokás, az „egész testében”, hanem az egész lelkében. Minden olyan ölelés, mely csakis az „erogén zónák” ingerlésén alapul, kevés neki. Egy nő „erogén zónája”: a lelke." (Müller Péter) Sosem tudhatjuk, hogy egy nő fejében mi jár éppen. Egy nő maga a titok. Ismerd meg a lelkét, a benső énjét. Nézz az álarc mögé amit visel. Mit látsz? Szenvedést, bánatot, magányt? Akkor őt sosem szerették igazán, ahogy ő kívánta. Legbelül ott ül ő maga és várja, hogy valaki végre megtalálja. Ugyanakkor viszont a tudatalattijában meggátolja, hogy hozzáférjenek a valódi énjéhez. Ha valakinek sikerül feltörnie ezt a reteszt, az egy igazán odaadó, örömtől és szerelemtől duzzadő nőt kap. Hogy mi a kulcs a reteszhez? Igaz szeretet, vagy szerelem, ha úgy tetszik. Ne a kezeddel, a szíveddel érintsd meg őt.
A kiegyensúlyozott párkapcsolat kialakulásának elején fontos, hogy a két ember egyforma erővel ássa ki a párkapcsolatának alapjait. Nyugodtan hasonlíthatjuk egy ház felépítéséhez mindezt. Mindenkinek meg van szabva a közös alap rá eső részének a megfelelő kiásása.Azok számára nincs boldogság, akik nagyon korán feladták az álmaikat, és beletörődtek a szürkeségbe.Az az ember, aki nem akarja elfogadni az élettől, hogy az élet nemcsak jóból, hanem rosszból is áll - és nem mer szembenézni azzal, hogy ő miben ludas -, mindig haragudni fog a másikra, mindig a másik lesz a hibás. Valójában a rossz mögött mindig ott van az illető ember saját kiszolgáltatottsága és tehetetlensége, amit önmaga okozott önmagának. Vajon ezt miért nem tudjátok, Ti férfiak? Hiába szerzitek meg a lelkünket az kevés a boldogsághoz. Ha nincs alapja, úgy mint női férfi szerepek akkor dől az egész....
