Bert ma nagyon hülye volt. Aszongya menjünk el a mezőre kicsit dilizni. Jóvan menjünk, csak ne legyenek ott a bikák. Aszonta, most nem oda meggyünk, hanem másikra. 
Amikor odaértünk, aszongya óvatosan, ne zavarjuk el őket. Kiket te nyomi? Hát a nyúlókat. Miféle nyúlókat? Nem nyúlók, hanem nyulak te iq ninja. Má megent egy hülye szó. Láttam, hogy van ott egy sereg állat, ilyen kis mitugrászok, hatalmas fülekkel, szürke bundában a rekkenő hőségben. Na jól van, nem csak Bert tud hülyén kinézni. Te, ezek mik ezek? Hát ezek a nyulak. És mit kell velük csinálni? Megenni, azt hittem ez világos. Akkor jó, mondtam és előrontottam a bokorból. Erre azok úgy elkezdtek pattogni, mit ezer megvadult gumilabda. És az ezer a borzasztóan nagy szám. Bert mondta. Kiszúrtam magamnak az egyiket és elvetődtem. De az a rusnya dög eltűnt egy lukban, én meg a pofámon csúsztam, mint a a szám kó nevű dolog az embereknek. Sajnos nem tudtam lefékezni és a pofám a lukba került. Se ki, se be. A nyúl izé meg ott nézett velem szemben, aztán hirtelen megfordult és úgy pofán rugdalt, hogy a csillagok csak úgy repkedtek a szemem előtt. Persze én ordítottam Bertnek, hogy húzzon má ki, de ettől a nyúl izé még jobban megvadult. Megsorozta a fejemet, de úgy, hogy tüsszentenem kellett. Megtettem. Amikor kinyitottam a szemem, a nyúl izé elterülve hevert előttem és a szemei úgy forogtak, mint a szélmalomnak a vitorlája, vagy mije. Muszály volt röhögnöm. Ettől magához tért és megint meg akart sorozni, de ekkor Bertnek sikerült kirántania a lukból. Te haver! Mi történt a fejeddel? Belenéztél egy turmixgépbe? közben aggódó pofát vágott. Úgy össze vagy karmolászva, mintha már nős lennél. ... és minden átmenet nélkül felborult a röhögéstől. Most mit vitatkozzak egy ilyen barommal? Pofávágtam és ott hagytam a bokorban, mert nem vagyok orvos, mit kezdjek vele.
A nyúl egyébként tényleg finom volt, némi zsályával és borsikafűvel. Érdekes. Megsütve már nem volt olyan harcias.