Ördögidézés, varázslás, fekete mágia, boszorkányhit
fontos kiegészítő részei a kultúrtörténetnek. És már csak azért is számot kell
róluk adnom, mert egyben az emberi hiszékenységnek is szemléltető
példatárai. Mondanom sem kell, hogy miután csakis kultúrtörténeti
szempontból idézem tetemre a sátánt és cimboraságát, egyáltalán nem érintem az
egyházak tanításait a Gonoszról. Más a dogma és más a babona. Nincs az a tan,
amelyet ki ne forgathatna a tudatlanság és amellyel vissza ne lehetne élni
tudatosan. Tisztelem a spiritizmus erkölcsi tanításait, ám ha az új
tan új utakon halad is, itt-ott régi babonák bogáncsa tapad a sarujához.
