Berttel kitaláltunk néhány játékot. Az egyik a békaméta. Fogsz egy facsemetét, letisztítod és kell még egy béka is. Az egyikünk fogja a fát, a másik a békát és felfújja. Ettől szép kerek lesz. Nem a facsemete, a béka. Aztán a békás fogja a békát és a másik felé dobja jó erősen. Közben beletesz egy kis csavart, girigárét, ilyesmit, hogy nehéz legyen megütni. A másik meg megpróbálja a csemetével eltalálni. Ha sikerül és jó messzire repül, lelépik a távolságot. Ha nem sikerül, egy pont a dobónak. Ilyen egyszerő. Ez a kedvencem, de mostanában már kevés a béka. A leveli nem jó mert kicsi. A kecskebéka jobb, de az első ütés után kiszakad és nem lehet megvarrni. Legjobb a varangy, de úgy látszik azok meg diszidáltak egy békésebb vidékre. Azt mondta Bert tegnap, hogy sakkozzunk. Jó, mondtam és kitéptem egy facsemetét. Mit csinálsz te nyomi kérdezte ő. Hát minden játékhoz kell facsemete, nem? mondtam. Erre ő csúnya szavakat mondott és a mancsával jelezte az elmeállapotomat. Ezt nem hagyhattam annyiban. Lekevertem neki egyet, mire ő gyorsan kimászott a patakból ahová repült és hasbarúgott. Uhh ez nem semmi volt. Még egy óra múlva is öklendeztem ő meg az arcát borogatta, mert reflexszerően pofán csaptam még búcsúzásképpen, mielőtt a szederbokorba röppentem. Miután kivitatkoztuk magunkat, elindultunk kajáért. Bert azt mondta, hogy a mezőn kell lennie néhány tehénnek. Ez veszélyes sport a bikák miatt. Nagyon mérges fajták és hegyes a szarvuk. Odaértünk a legelőhöz és láttunk vagy harminc tehenet. De sajna volt nyolc bika is. Te vagy a gyorsabb, menjél te közölte Bert. Anyósod mondtam én, de mentem. A bikák későn vettek észre, így a hónom alá csaptam egy ordítozó tehenet. A bikák támadásba lendültek. Az egyiket felrúgtam, kettő összeszaladt előttem mert megtorpantam egy pillanatra. Két másikat fellöktem, a maradék pedig nem ért utól az erdő széléig. Ott várt Bert és azt mondta, hogy haver gratulálok, feltaláltad a rugbyt. Most már tuti hogy Bert kajakra hülye. De tetszett a dolog és attól kezdve így loptuk a teheneket. Mi leszünk a csatárok és ők a védők. Így mondta Bert. Eddig 1:0-ra vezetünk. Szép az élet, ha játszani is lehet.
